A távoktatás


A távoktatás fogalmi tisztázása ma már nem olyan egyszerű, mint a klasszikus időszakban. Ha azt az egyszerű definíciót fogadjuk el, hogy a távoktatás az, amikor az oktató és a hallgató nem egy helyszínen vesz részt az oktatási folyamatban, akkor ebbe belefér a ma már hétköznapivá váló elektronikus kommunikáció az oktatás rendszereiben éppúgy, mint a postai kapcsolattartás, melynek hagyománya egészen messzire nyúlik vissza.

A klasszikus távoktatási forma a pedagógus (közlő) által összeállított postai úton megkapott ismeretszerzési csomag alapján felépített nagyrészt önálló erőfeszítésre támaszkodó tanulás, amely kiegészülhetett audiovizuális kommunikációs eszközökkel (tv, rádió) elérhető frontális formában megvalósuló tanulással. A tanuló (befogadó) részéről a visszajelzés alapvetően levelezési formában valósulhatott meg, és önmagában nem tudott teljes értékű lenni, mert az értékelési fázis validálása főleg "kifelé" nem tudott normalizált vagy sztenderdizált védelmet fölvenni. Magyarul lehetetlen volt eldönteni, hogy a postai úton elküldött megoldások valóban a tanuló ismereteit tükrözik-e.

Modern formák

A távoktatásból teljes értékű e-learning akkor lesz, amikor a technológiai feltételek alkalmassá teszik az interaktív de még nem egyidejű, később online szintű együttműködést, ami a tanulás irányításban testesül meg.

Az egyre elmosódó határvonalak tisztázásában ez lehet az egyik kulcsfogalom, hogy ti. az irányított-tervezett tanulási folyamat nem keverendő össze az ad hoc-szerű, kedvtelésbőllétrejövő távtanulással. Azzal együtt sem, hogy ma már pl. egy hangszeren is meg lehet tanulni internetes videok segítségével. Ezek a folyamatból kiragadott ismeretelemek sokszor társulnak nagy motivációval és kellő eredménnyel, de a rendszerszintű modulosított struktúrába nem épülnek be, ezáltal maradnak "outsider" kezdeményezések.

E-learning helyzete a felsőoktatásban

Az e-learning formálisan kevésbé vagy az elvárhatótól elmaradó szinten terjed a felsőoktatásban az alábbiak szerint (2012-es adat) (5).

 

A felsőoktatás egyébként lehetőségeihez mérten legalábbis a szervezés terén szinte teljes egészében már elektronikus formákban működik. Ugyanakkor a hallgatók és az oktatók részéről is vannak jogos hiányérzetek. Az e-learning rendszerek kihasználatlanságának okait a belinkelt tanulmány a következőkben látja:
- a hagyományos módszerektől való eltérés iránti bizalmatlanság,
- a képzésen szerzett minősítés alacsony elismertsége,
- a felkínálható tananyagok.

Mindemellett a felsőoktatás rendszerszerűen beépítette a képzési struktúrába az online elérési útvonalakat a megfelelő ismeretek eljuttatásához, kiegészítéséhez.

A továbblépési lehetőségek két irányba képzelhetők el, egyrészt az ikt eszközeink személyesebbé és fejlettebbé válásával a videokonferencia-szerű előadásoknak is nagyobb teret kellene biztosítani, ez elsősorban technikai és ezzel összefüggésben anyagi kérdés, másrészt a mobilapplikációk frontján is már előbbre kellene tartani, hogy a tanulást segítő alkalmazások álljanak rendelkezésre.

Alternatív távoktatási formák

A nem közoktatási "becsatornázottságú" - nem formális képzési rendszerek rugalmasságuknak köszönhetően könnyebben és hathatósabban használják ki a technikai fejlesztésekből adódó ismeretátadási és -szerzési formákat.

Ebben annak is nagy szerepe van, hogy jelentős költségcsökkentéssel tudnak működni, úgy a helyigény, mint a tanárigény jelentősen csökken, bár a személyes kontaktust teljesen nem lehet kizárni, csak ritkán.

Ilyen tanfolyamok százával fellelhetők az interneten, más kérdés, hogy egyrészt az ott tanítók előképzettségére vonatkozóan nemigen van megbízható és ellenőrizhető adatbázis, másrészt a végzettek számára sincs sokszor érdemi dokumentum az ismeretek garantált színvonaláról.


Alább összeszedtem néhány linket a távoktatás mai formáiról, annak elméleti megalapozásáról és különféle gyakorlati megvalósulásairól. A számozott sorra kattintva nyílik meg az adott weboldal.

Linkgyűjtemény:

1. IKT innováció (Lengyelné dr. Molnár Tünde - Dr. Kis-Tóth Lajos, Eger 2015)

Ez a tanulmány az Észak-Magyarországi Felsőoktatási Intzéményeinek Együttműködése keretében jelent meg, központi témája az e-tanulás, az alapfogalmak tisztázása után tanuláselméleti megközelítéssel kezdi, majd az ikt eszközök számbavételével folytatja, a tanulmány végén egy igen érdekes fejezetet találunk, a szoftvergyártók oktatási programjaira hívja fel a figyelmet.A szerző egy átfogó képet rajzol föl az IKT területével, annak alapfogalmaival, megjelenési fromáival és jövőjével kapcsolatban. Külön fejezetben elemzi a pedagógiai módszertani kérdéseket, "új tanulási környezet"-ként leírva az e-learning alapú tanítás-tanulás folyamatot. MAguknak a folyamatban szereplő eszközöknek az ismertetésére is nagy figyelmet fordít és mint följebb említettem a lényegi pontra tapint rá a fejlesztéssel kapcsolatban, ti. a szoftvergyártó cégeken nagyon sok múlik ebben a tekintetben, hiszen ők teremtik meg az alapját a legtöbb e-tanulási formának.

2. Vörös Miklós: Távoktatás - divatirányzat vagy szükségszerűség? (ZMNE, 2000)

Vörös Miklós tanulmánya a történeti előzményeket alaposan tárgyalja, ismertetve a távoktatás nemzetközi szervezeteit, mint az International Council for Distance Education (ICDE) és ennek európai képviselőjét az European Distance Education Network (EDEN)-t. Ki ne emlékezne a kis egységcsomagokra, amiket hozott a postás, benne a tanulnivalóval, a munkafüzettel, a tesztlapokkal. A távoktatás forradalmi átalakulása az internet elterjedésével valósult meg, és az új, multimédiás felület minden addiginál komplexebb módon tette lehetővé az ismeretblokkok elsajátítását. Később a hazai kezdeményezések történetével foglalkozik, majd a távoktatás szerepének változásaival, a távoktatás módszertani fejlődésével. Végül egy speciális területtek a katonai felsőoktatással hozza összefüggésbe a korábban leírtakat.

3. Neteducatio

A neteducatio.hu weboldal online felületen számos online szolgáltatást kínál tanároknak, itt is mindenekelőtt az üzleti vonal érvényesítésére webáruházzal indítanak, aholis különböző szakkönyveket, és fizetős továbbképzéseket kínálnak, amelyeket hivatalos kreditigazolással próbálnak vonzóvá és értékelhetővé tenni. Erről a kreditgyűjtési rendszerről és a ráépülő vállalkozásokról egyébként általábn nincs jó véleményük a pedagógusoknak – legalábbis az én ismeretségi körömben – de ebben az esetben azért fel lehet tételezni, hogy komoly szakmai stáb állhat a háttérben, mert a menürendszerben olyan izgalmas témakörök is felbukkannak, mint Pedagógus Portfólió 2017, ami egy elég komplex, háttéranyagokkal és gyakran feltett kérdésekkel megerősített felkészítő felület. Ennek is vannak kevésbé hasznos, így aztán ingyenes, és valóban fontos, így aztán fizetős részei. Maga az oldal egyébként inkább az online továbbkképzések és kreatív segítő eszközök felülete próbál lenni.

4. Matematika tanulást segítő weboldal

A matek info oldal bár részben webáruházi funkcióval rendelkezik, ahol furcsa módon a legelső megjelenésnél matematika tanulást segítő nyomtatványok rendelhetők, azért oktatócsomagokkal, feladatokkal, játékokkal online módon is segíti a főleg megakadt vagy a matematika tanulása során nehézségekbe ütköző gyermeket vagy annak szülőjét.A távoktatás speciális területeken elvileg a leghatékonyabb, ahol messze ki lehetne használni az online, sőt interaktív lehetőségeket, hiszen mi sem ésszerűbb, mint a leckeírás alkalmával megakadt tanulókat segíteni ilyen módon. Erre azonban se itt, se máshol nem nagyon van lehetőség, ha van, mindig regisztrációhoz kötik, amivel mérhetetlen mennyiségű reklám e-mailt szabadítunk magunkra.

5. Az EU által szorgalmazott e-learning európai projektjei

A Digitális Tankönyvtár alkalmazott tudomány szekciójában található Bujdosóné Dani Erzsébet, az Eszterházy Károly Főiskola gondozásában megjelent tanulmánya az Európai uniós információforrások szolgáltatásairól, ahol az e-learning fejlesztésének útjait és az ahhoz kapcsolódó segédanyagokat veszi számba. A 2011-es írás 4 pontban foglalja össze az oktatás és képzés valamint a digitális kor egymáshoz közelítésének főbb csomópontjait:

Később összefoglalja az Európai Bizottság támogatásait, projektjeit, amelyek az e-learning fejlesztéséhez kapcsolódnak, mint a

6. A Miskolci Egyetem nyílt informatikai kurzusai

A Miskolci Egyetem "közösségi tanulás élménye" jegyében (?) nyílt - távoktatás típusú kurzusokat tesz elérhetővé, elsősorban informatikai témakörökben, mint mobilprogramozás, programopzási nyelvek, adatbáziskezelés, információs és kommunikációs technológiák, de ettől némileg eltérő területekkel, pl. a digitális állampolgári ismeretekkel is foglalkoznak. A mobilprogramozás kiemelkedő és igen korszerű kurzus, ahogy korábban fölvetettem, ebbe az irányba lenne érdemes kibontakoztatni az e-tanulást is. A leírás szerint a kurzust elvégzők megismerkednek a multiplatform optimalizálással, amivel különféle eszközökre és rendszerekre tudják implementálni a fejlesztett alkalmazásukat, és mindezt többféle fejlesztői környezet megismerésével teszik, ami a munkaerőpiaci pozícióikat segíti.


Készítette: Dombi Tibor, Pannon Egyetem, pedagógiatanár MA szak - 2017